Az eddigi tapasztalatokat felhasználva, számos szervezettel egyeztetve született meg az egyházügyi törvény módosítása, amelynek következtében tovább nőhet a vallásszabadság – emelte ki Országgyűlés emberi jogi és vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatón.
Lukács Tamás a módosítás egyik okát a kétfokozatú rendszerre való áttérés eddigi tapasztalataiban jelölte meg, és kitért a rendszer és eljárási garanciák megteremtésére. Jelezte: az Alkotmánybíróság döntése által érintett egyházak, amelyekről a testület azt mondta, hogy fennáll egyházi státuszuk, az új feltételek szerint újra átesnek a minősítési eljáráson. Szólt arról is, hogy a minősítési eljárásban – a kormány döntése során – három szakértő vesz részt. Mint kifejtette: rögzítették, hogy egyházi tisztviselő ezt a szerepet nem töltheti be. A módosítások között említette még, hogy az egyházi státuszra jelölteket ezentúl az Országgyűlés szakbizottsága kötelező jelleggel meghallgatja.
Lukács Tamás kiemelte: sem a Velencei Bizottság jelentése, sem az Alkotmánybíróság döntése nem kérdőjelezte meg, hogy Magyarországon vallásszabadság van. Az Alkotmánybíróság döntése a tisztességes eljárás szabályairól szólt – emlékeztetett a kormánypárti politikus. Úgy látta, hogy a mostani módosítással a vallásszabadság még tovább növekedhet, a tisztességes eljárás szabályai a helyükre kerülhetnek, és mindenki számára átlátható rendszer jöhet létre. Kifejtette: az egyenlő jogokkal működő egyházi szervezetek száma megfeleződött, azaz korábban rengeteg olyan egyház volt bejegyezve, amelyik a valóságban ténylegesen nem működött. Helyes volt tehát az a célkitűzés, amelyet az új egyházügyi törvény megfogalmazott, azaz, hogy átláthatóbb, világos rendszert alakítsanak ki – állapította meg.
Hölvényi György egyházügyi államtitkár a törvényjavaslat április 30-i expozéjában azt mondta: a javaslat nem csak technikai értelemben akarja kezelni a negyedik alkotmánymódosítás és az alkotmánybírósági határozatból következő feladatokat, hanem a lelkiismereti és vallásszabadság még teljesebb körű biztosítás érdekében tartalmában is újragondolta a törvényt. Az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági megállapítások közül többek között azt emelte ki: az Alkotmánybíróság összességében indokoltnak találta az egyházi státus feltételeinek újraszabályozását és a törvény túlnyomó részét hatályban tartotta, beleértve az Országgyűlés által elismert egyházak jegyzékét is.
Hangsúlyozta: a javaslat szerint a korábban az egyházak jogállására vonatkozó szabályok meghatározó része kiterjed az összes vallási közösségre, így a vallási tevékenységet végző szervezetekre is, ami jóval szélesebb körű autonómiát biztosít számukra a korábbiakhoz képest. Az előterjesztés a hitéleti tevékenység szervezeti kereteinek gyűjtőfogalmaként a vallási közösséget határozza meg, ezen belül a bevett egyházak kiemelt közjogi kategória, amelynek elismerését továbbra is saját hatáskörben tartja az Országgyűlés – tette hozzá.
Mint mondta, a bevett egyház elismerésének feltételeit pontosították, így ehhez szükséges többek között 100 éves nemzetközi vagy 20 éves magyarországi működés, hozzávetőleg 10 ezer fős taglétszám, valamint az is, hogy a közösség tevékenysége ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel és működése során ne merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat. Közölte: az új szabályozással eleget tesznek a tisztességes eljárással kapcsolatos alkotmánybírósági elvárásoknak is.
A világ nem az, aminek gondolod: van a valóságnak egy dimenziója, amit a modernitás tagad, mégis ott van – vallja Rod Dreher. Az amerikai konzervatív véleményvezérrel politikáról, kereszténységről és a korszellemről beszélgettünk.
A Charlie Hebdo legújabb karikatúra felhívásában azért érzékelhető némi képmutatás is.
Végül Semjén Zsolt tette helyre a DK országgyűlési képviselőjét.
Ezért okot keresnek az Egyház hitelének és hitelességének csorbítására.
Boldogság kizárólag családban, nemzetben és hitközösségben van. Aki ezekből szándékosan kizárja magát, borzalmas állapotba kerül.
Kovács András hangsúlyozta, másfél évvel a parlamenti választások előtt a kormánypártok több mint 43 százalékos eredménye egyáltalán nem tekinthető rossznak.
Az ukrán rendőrség szerint az embercsempészek több száz hadkötelesnek segítettek átkelni a határokon.
A Tisza Párt elnöke újabb és újabb elméletekkel áll elő, hogy a kormányt hibáztathassa, de a rendőrség a bizonyítékok alapján folytat nyomozást, Magyar Péter állításait pedig visszautasítja.
